(új lapon nyílik meg)
A közelmúltban egy múzeumi gyűjteményben található fosszilis fogpárt mutattak be, amikor a pandák utoljára barangoltak Európában.
Amikor a kutatók megvizsgálták a körülbelül 40 évig raktárban tárolt fogakat, azt találták, hogy a kövületek egy soha nem látott ősi európai pandafajhoz tartoznak. Az újonnan felfedezett faj, amely közeli rokonságban áll a modern óriáspandákkal, körülbelül 6 millió évvel ezelőtt járta be a kontinenst, és valószínűleg az utolsó európai pandák közül.
A fogakat – egy felső szemfogat és egy felső őrlőfogat – eredetileg az 1970-es évek végén ásták ki egy északnyugat-bulgáriai lelőhelyen, de végül a szófiai Bolgár Nemzeti Természettudományi Múzeumban kerültek raktárba. A fogak soha nem voltak megfelelően katalogizálva, és ennek eredményeként évtizedekig érintetlenek maradtak. Ám amikor a múzeum munkatársai a közelmúltban rábukkantak a szokatlan fogakra, úgy döntöttek, tovább néznek.
A fogak elemzése után a kutatók rájöttek, hogy egy ősi európai pandához tartoznak, de a kövületek nem hasonlítottak az Európában korábban azonosított pandafajok fogaihoz. A legtöbb európai pandafajnak kisebb fogai voltak, mint a maiak óriáspandák (Ailuropoda melanoleuca), vagyis valószínűleg sokkal kisebbek voltak, mint korabeli unokatestvéreik. De az új faj, amelyet elneveztek Agriarctos nikolovic, sokkal nagyobb fogakkal rendelkezett, mint az európai pandáknál, így nagy valószínűséggel a mai óriáspandákhoz hasonlítható. A fogak is sokkal újabb keletűek, mint más európai panda-kövületek, egyesek több mint 10 millió évvel ezelőttiek, ami arra utal, hogy A. nikolovic valószínűleg az utolsó pandafaj, amely a kontinensen élt.
“Ez a felfedezés azt mutatja, milyen keveset tudunk még mindig az ősi természetről” – mondta a tanulmány társszerzője, Nyikolaj Szpasszov, a Bolgár Nemzeti Természettudományi Múzeum paleontológusa. – áll egy közleményben (új lapon nyílik meg). Az a tény, hogy az újonnan leírt faj egy, az 1970-es években talált példányból származott, “is azt mutatja, hogy a paleontológia történelmi felfedezései még ma is váratlan eredményekhez vezethetnek” – mondta Szpasszov.
Összefüggő: Nemrég fedezték fel az óriáspandák legrégebbi DNS-ét egy barlangban Kínában
A méretbeli hasonlóságok ellenére A. nikolovic és az élő óriáspandák, az újonnan leírt faj „nem a modern nemzetség közvetlen őse” – mondta Szpasszov. De “ez egy közeli rokon”. Az új faj azonban valószínűleg egészen más élőhelyen élt, mint a mai pandák – tette hozzá.
A megkövesedett fogakat eredetileg szénlelőhelyekben találták meg, amelyek részben feketére festették a medvék szagát. A lelőhely szénösszetétele arra utal, hogy a terület egykor mocsaras erdő volt. Ez azt jelenti A. nikolovic Lehet, hogy sokkal változatosabb étrenddel rendelkeztek, mint a modern pandák, és egy sor lágy növényzeten lakmároztak, nem pedig egyetlen növényfajtán, mint például a modern pandák kedvenc étele: a bambusz.
Érdekes módon az óriáspandák emésztőrendszere a többi medvéhez hasonlóan képes a hús feldolgozására, de ennek ellenére szigorú vegetáriánus étrendet követnek. Korábbi kutatások azt sugallták, hogy az óriáspandák azért tértek át a bambusz étrendjére, mert más medvék leküzdötték őket – áll a közleményben. A kutatók úgy gondolják A. nikolovic Hasonló evolúciós nyomásnak is szembesülhetett a vegetáriánus étrend követése, mivel fogai sokkal gyengébbek, mint a modern pandáké, ami azt jelenti, hogy valószínűleg még a bambuszt sem tudták átrágni, még kevésbé megrágni semmit, olyan keményen, mint az állati csontok.
(új lapon nyílik meg)
A tanulmány szerzői azt is gyanítják, hogy: A. nikolovic talán végül kiirtották, mivel az éghajlatváltozás hatással volt élőhelyükre és étrendjükre.
„Valószínűleg a klímaváltozás a miocén korszak végén [23 million to 5.3 million years ago] Dél-Európában negatív hatással volt az utolsó európai panda létezésére” – mondta Spassov. A kutatók szerint: A. nikolovic különösen sebezhető lehetett egy körülbelül 6 millió évvel ezelőtti eseménynek: a “messini sóválságnak”, amikor a Földközi-tenger szinte teljesen kiszáradt, súlyosan érintve a szárazföldi ökoszisztémákat. Az ősi pandák mocsaras erdei valószínűleg sokkal szárazabbá és melegebbé váltak, ami megnehezíti a növények növekedését, és valószínűleg kiéhezteti a pandákat – áll a közleményben.
A csapat továbbra sem tudja pontosan, hogyan A. nikolovic és más kihalt európai pandák az óriáspandákkal és az ősi ázsiai pandákkal rokonok. Jelenleg nem világos, hogy a pandák először Ázsiából származnak-e, és Európába vándoroltak, vagy fordítva. A kutatók azonban azt gyanítják, hogy a pandák európai eredete valószínűbb, mivel a fosszilis bizonyítékok azt mutatják, hogy “e medvecsoport legrégebbi tagjait Európában találták meg” – mondta Szpasszov. De mivel az új kövületek Európa régóta eltűnt pandái közül a legfiatalabbak közé tartoznak, valószínűleg nem derítenek fényt erre a rejtélyre – számoltak be a tudósok.
A tanulmány július 31-én jelent meg az interneten Journal of Vertebrate Paleontology (új lapon nyílik meg).
Eredetileg a Live Science-en jelent meg.