Mivel a globális gazdaság továbbra is borongós, és az ukrajnai háború folytatódik, jelentős feszültségek vannak Kína és Tajvan között. Az Egyesült Államok kaliforniai képviselője, Nancy Pelosi a héten Tajvanra szeretne látogatni, és a Fehér Ház illetékesei szerint Kína “katonai provokációkra” készül. Emellett az elmúlt hetek jelentései megjegyzik, hogy a globális gazdaság összeomolhat, ha kínai katonai támadásra kerül sor Tajvan ellen.
Nancy Pelosi ezen a héten Tsai Ing-wen tajvani elnökhöz látogat, annak ellenére, hogy Tajvannak feszültségei vannak Kínával
A források elmagyarázták a Reutersnek, hogy Nancy Pelosi kaliforniai képviselő várhatóan 2022. augusztus 2-án látogat Tajvanra. A CNN azt is megerősítette, hogy Pelosi Tajvanra látogat, bár fennáll annak a veszélye, hogy Kínát provokálják. Bár az országot a szárazföldi Kínától függetlenül kormányozzák, Peking mindig is kínai terület részének tekintette Tajvant. Tsai Ing-wen tajvani elnök és a Demokrata Haladó Párt azonban a független tajvani kormányt támogatja, amely 1949 óta önállóan működik.
Az utóbbi időben a feszültség fokozódott Kína és a kontinentális Ázsiától a Tajvani-szoros által elválasztott sziget között. Hszi Csin-ping Kínában ugyanúgy osztályozza Tajvant, mint Kína Hongkongot, az „egy ország, két rendszer” képlet alapján. Tsai Ing-wen, a Demokratikus Haladó Párt és a Kuomintang (KMT) elutasítja a Kínai Népköztársaság (KNK) koncepcióját, amely gyakran a „Egy Kína” szabály. A Financial Times (FT) szerint jelentésPelosi várhatóan szerdán találkozik a tajvani elnökkel.
MOST – A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg éppen most tett közzé egy új videót a WeChat-on Pelosi lehetséges tajvani látogatása előtt.pic.twitter.com/QaiFcdGCn1
— Disclose.tv (@disclostv) 2022. augusztus 1
Pelosi látogatása sok vitát váltott ki azzal kapcsolatban, hogy Kína használja fel hadseregét a Tajvani-szorosban zajló erőszak kimutatására. Egy ABC jelentés megjegyzi, hogy a Fehér Ház figyelmeztetett arra, hogy Kína “katonai provokációkat” hajt végre Tajvan ellen a látogatás során. John Kirby, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának stratégiai koordinátora a sajtónak elmondta:[America]és a világ országaiban úgy gondolják, hogy az eszkaláció senkit sem szolgál.”
“Úgy tűnik, Kína úgy pozicionálja magát, hogy további lépéseket tegyen az elkövetkező napokban, és talán hosszabb időtávon is” – mondta Kirby. Emellett Kirby hozzátette, hogy “Peking lépései nem kívánt következményekkel járhatnak, amelyek csak a feszültség fokozását szolgálják”.
A jelentések szerint a Kína és Tajvan közötti konfliktus „gazdasági káoszt” okozhat
Bár a recesszió elég rossz, a világ már foglalkozik az Ukrajnában kibontakozó katonai konfliktussal Oroszország ellen. A Kína és Tajvan közötti konfliktus hozzáadásával a helyzet sokkal rosszabbá válhat. A tajvani főváros, Tajpej egyik vezető tárgyalója azt mondta a Reutersnek, hogy a globális kereskedelmi forgalom problémái nagyobbak lennének, mint az Ukrajna és Oroszország közötti háborúból fakadó problémák. A tajpeji kereskedő szerint az egyik legnagyobb felmerülő probléma a félvezetőhiány lenne.
Június végén a Bloomberg közzétette a jelentés Ez tovább erősítette a tajpeji kereskedő kijelentéseit, mivel a cikk szerint a Kína és Tajvan közötti háború “gazdasági káoszt” okozhat. A jelentés hangsúlyozza, hogy Kína megtámadja Tajvant „messze túlmutathat a félvezetőkön”. “Egy nagy háború Tajvan miatt globális gazdasági káoszt teremthet, amihez képest kicsinek tűnik az orosz háború által Ukrajnában okozott zűrzavar” – mondta Hal Brands, a Bloomberg munkatársa.
Múlt héten a New York Times (NYT) Dealbookja szerkesztőségi hangsúlyozta, hogy „a Pekingtől való eszkalációnak messzemenő gazdasági következményei lennének”. A Covid-19 világjárvány kezdetekor kezdődött pénzügyi katasztrófához és az ukrán-orosz konfliktus során kezdődött piaci volatilitáshoz hasonlóan a Kína közötti feszültség is fokozódott. Tajvan pedig recesszióból depresszióba küldheti a globális pénzügyi piacokat.
A Tajvani-szoros bezáródásától és a harmadik világháborús spekulációtól való félelem
Az ukrán-orosz háborúhoz hasonlóan az Egyesült Államok és más országok is belekeveredhetnek Kínával szembeni pénzügyi szankciók bevezetésével és a tajvani hadsereg finanszírozásával. A NYT Dealbook kifejti, hogy az egyik legnagyobb félelem az, hogy “Peking elzárja a hozzáférést a Tajvani-szoroshoz vagy annak egy részéhez, amelyen az amerikai haditengerészeti hajók rendszeresen áthaladnak”.
A Kína és Tajvan közötti problémák azt is feltételezték, hogy ezek a csaták elindíthatják a harmadik világháborút. Július első hetében a trend-előrejelző Gerard Celente Beszélt a Bitcoin.com News-nak egy interjú során, és hangsúlyozta, hogy “a harmadik világháború már elkezdődött”. Celente akkoriban az ukrajnai konfliktust, valamint a Kína és Tajvan közötti feszültséget tárgyalta.
A trendek előrejelzője és a Trends Journal kiadója az csipog Kínáról és Tajvanról az elmúlt 24 órában. Válaszul Celente blogbejegyzést tett közzé, amelyben kifejti, hogy “az Egyesült Államok ismét vegyes üzenetet küld a külpolitikával kapcsolatban” Pelosi Tsai Ing-wennél tett látogatásával kapcsolatban.
Mit gondol a Kína és Tajvan közötti háború gazdasági következményeiről? Ossza meg velünk, mit gondol erről a témáról az alábbi megjegyzések részben.
Kép kreditek: Shutterstock, Pixabay, Wiki Commons, Szerkesztői fotó forrása: NurPhoto a Getty Images-en keresztül, Shutterstock.com,
Jogi nyilatkozat: Ez a cikk csak tájékoztató jellegű. Ez nem közvetlen ajánlat vagy felkérés vételi vagy eladási ajánlatra, vagy bármely termékre, szolgáltatásra vagy vállalatra vonatkozó ajánlás vagy jóváhagyás. A Bitcoin.com nem nyújt befektetési, adózási, jogi vagy számviteli tanácsokat. Sem a vállalat, sem a szerző nem vállal felelősséget sem közvetlenül, sem közvetve semmilyen kárért vagy veszteségért, amelyet a jelen cikkben említett tartalom, áru vagy szolgáltatás használata vagy az azokra való támaszkodás okoz vagy feltételezhetően okozott.