Szingapúr – A hőmérséklet elérte a 86 fokot, és egyre emelkedett. A páratartalom 75 százalék volt. A nap megcsillant a magas épületekről.
Tizennégy önkéntes, hat klímakutatók és a “Smarty” nevű mobil biometeorológiai kocsi “hősétára” készült a délkelet-ázsiai városállam központjában. Az önkéntesek felcsatolták a pulzusszám és a bőr hőmérsékletének mérésére szolgáló eszközöket. Winston Chow, a vezető nyomozó figyelte a jelenetet, miközben izzadságcsepp keletkezett a homlokán.
Chow úr és csapata a Cooling Singapore része, egy több intézményt átfogó projekt, amelyet 2017-ben indítottak el a szingapúri kormány finanszírozásával. A projekt jelenlegi célja egy számítógépes modell vagy „digitális városi klíma iker” felépítése Szingapúrban, amely lehetővé teszi a döntéshozók számára, hogy elemezzék a különféle hőmérséklő intézkedések hatékonyságát, mielőtt pénzt költenek olyan megoldásokra, amelyek esetleg nem működnek. Ezt a kutatást a szingapúri kormány reméli, hogy az egész világon megismételhető.
„Az emberek mindig is azon töprengtek, hogy mi az a kritikus összetevője az éghajlatnak, amely valóban befolyásolja a kényelmetlenséget. Alacsony szélsebesség? Magas a levegő hőmérséklete? Erős a napsugárzás? – mondta Chow úr, a Szingapúri Menedzsment Egyetem tudományos, technológiai és társadalomtudományi docense.
“Megfogjuk ezt. Sokat segíthet az intelligensebb várostervezésben a terv szintjén, vagy abban, hogy az egyének hogyan kezelik a hőt” – mondta.
Szingapúr gazdagsága lehetőséget ad arra, hogy ilyen csúcstechnológiás megoldásokba fektessen be. A kutatók szerint azonban a délkelet-ázsiai állam földrajzi elhelyezkedése jó mintává teszi mások számára, különösen a trópusi országok számára. Az Egyenlítő közelében található szigeten a hőmérséklet egész évben 88 Fahrenheit fok körül mozog. A többi trópushoz hasonlóan a magas páratartalom is terheli, átlagosan 84 százalék.
A kutatás különösen akkor releváns, amikor sok országban rekord hőmérsékletek pusztítanak. A hőhullámok Nagy-Britanniában, Kínában, Japánban és Európa nagy részén halálos áldozatokat követeltek, emberek életét fenekestül felforgatták, és emberek tízezreit kényszerítették evakuálásra.
A tudósok arra figyelmeztettek, hogy a magas hő és páratartalom kombinációja – az úgynevezett extrém nedves izzó hőmérséklete – a globális felmelegedés egyik leghalálosabb hatása lehet. A magas hőmérséklet és páratartalom bizonyos küszöbértékeinek hosszan tartó kitettsége megnehezíti az emberek testének lehűlését, mivel nem tudnak hatékonyan izzadni. Ez még egészséges emberek számára is halálos lehet. A kisgyermekek és az idősek különösen veszélyeztetettek.
„Nagyon aggódunk az éghajlatváltozás miatt” – mondta Zhang Weijie, a Fenntarthatósági és Környezetvédelmi Minisztérium energia- és klímapolitikai igazgatója. – Ez egy egzisztenciális kihívás számunkra.
„Nagyon fontos számunkra, hogy Szingapúr élhető legyen, és folytassuk a mostani tevékenységünket” – tette hozzá.
Olvasson többet a szélsőséges időjárásról
A kritikusok szerint Szingapúr sokkal többet tehet az éghajlatváltozás potenciálisan katasztrofális hatásainak lassításáért. Szinte teljes energiaellátása fosszilis tüzelőanyagokból származik, és ez ad otthont a világ egyik legnagyobb olajfinomító és petrolkémiai komplexuma. Ez ösztönözte a légkondicionáló szinte mindenütt elterjedt használatát, amelyet Lee Kuan Yew, Szingapúr első miniszterelnöke egykor a 20. század legfontosabb találmányának nevezett.
Ám a városállamban folyamatosan működő klímaberendezések megfizethetetlenné váltak. Egy 2019-es kormányzati felmérés szerint az egy- és kétszobás szociális lakásokban élő alacsony jövedelmű háztartások mintegy 25 százaléka rendelkezik légkondicionálóval. 2019-ben egy magas rangú miniszter azt mondta, hogy a klímaberendezések „jelentős” hányadát teszik ki az épületek és a háztartások szén-dioxid-kibocsátásának, ami a második legnagyobb forrás az ipari szektor után.
Gerhard Schmitt, a Cooling Singapore korábbi vezető kutatója elmondta, hogy a projekt ötlete akkor született, amikor 2011-ben megkérdezett egy csoport idős lakost, hogy Szingapúrban mindig is ilyen meleg volt-e. Azt mondták neki, hogy még soha nem volt ilyen rossz, és egyszer láthattak reggeli harmatot a füvön.
Schmitt úr és nyomozócsoportja elkezdte vizsgálni a történteket. Világossá vált, hogy az urbanizáció sokkal melegebbé tette Szingapúrt, mint korábban. Az elmúlt évtizedekben a kormány átalakította a városállamot magas felhőkarcolók építésével, beton, acél és üveg halmozásával ott, ahol egykor Szingapúr természetes erdői álltak.
Ez közvetlenül hozzájárult a klímakutatók által „városi hőszigetnek” nevezett hatáshoz, ahol a különbség Szingapúr középső része és a sziget északnyugati részének erdői között több mint 12,6 fok is lehet.
2017-ben a Cooling Singapore kutatói 86 módot javasoltak a városállamnak, hogy megváltoztathassa a tervezését, például az épületek irányának megváltoztatását széláramlás előidézése érdekében, vagy távhűtési rendszereket – amelyek a hűtött vizet a környező épületekbe irányítják a levegő hűtésére – inkább. mint a légkondicionálástól függően.
Azt is mondták, hogy a fényvisszaverő festék használata jó módszer a hő csökkentésére. Peter Crank, a Cooling Singapore kutatója azonban azt mondta, hogy drágák, így a “költség-haszon arány potenciálisan kihívást jelent”.
A Cooling Singapore előtt Zhang úr, a környezetvédelmi minisztérium munkatársa szerint a kormány nem azonosította teljesen a hőt befolyásoló legnagyobb tényezőket. Mostantól számszerűsítheti, hogy bizonyos területeken a több zöldítés vagy az autók számának csökkentése milyen hatással lehet a hőmérsékletre – és az egyes kerületek igényeihez igazíthatja az intézkedéseket.
A korábbi hővizsgálatok többnyire meteorológiai állomások adataira támaszkodtak, amelyek nem teljesen tükrözték azt, amit a 23 éves Rachel Pekhez hasonló emberek a földön éreztek.
Pek asszony, éghajlatkutató, miközben a verejték patakzott az arcán, körülbelül egy órán keresztül körbevezette a mobil kocsit a Szingapúri Menedzsment Egyetem Szingapúr központjában található campusán. Egyes környékek, különösen az árnyék nélküliek, sokkal melegebbek voltak, mint mások.
A Bencoolen utcában, ahol magas épületek takarják el a reggeli napot, az átlagos sugárzási hőmérséklet – egy mérőszám, amely nemcsak a levegő hőmérsékletét, hanem az ember környezetének sugárzását is méri – 82 fok volt. Körülbelül egyharmad mérfölddel arrébb, a Queen Streeten, amely több levegőnek volt kitéve, 127,4 fok volt.
„Az uralkodó hipotézis jelenleg az, hogy egy olyan helyen, mint Szingapúr, az árnyék jelenléte vagy hiánya a kritikus meghatározó tényező a hőhatáshoz való alkalmazkodásban” – mondta Mr. ebéd. Ennek megoldására Szingapúr vállalta, hogy 2030-ig egymillió fát ültet el, és eddig több mint 388 000 fát ültettek el.
Chow úr azonban azt mondta, hogy nem csak a szám számít, hanem a fa típusa is, ideális esetben a „maximális árnyalatú lombkoronákkal” rendelkező fák. “Ha kicsi fáid vannak, például pálmafák, nem vágja ki” – mondta.
Az egyik önkéntes, Shamil Kuruppu elmondta, hogy abbahagyta a hosszú sétákat, amelyeket szülővárosában, a Srí Lanka-i Negombóban szeretett. Most már csak légkondicionált edzőtermekben edz.
„Nagyon szeretek itt lenni” – mondta Mr. Kuruppu, 28. „Az egyetlen kifogásom az időjárás.
Yuliya Dzyuban, a Cooling Singapore kutatója elmondta, hogy a tudósok egyik célja most az, hogy megtalálják a módját a “megkönnyebbülés szigeteinek” létrehozásának a városban, ahol az emberek hűvös szellőt vagy légkondicionálást érezhetnek, miután sétáltak a szabadban. egy forró napon.
A kutatások kimutatták, hogy a várostervezésben és a növényzetben végrehajtott kis változtatások ilyen kellemes érzéseket idézhetnek elő – mondta Dzyuban asszony. Ha jobban megértik, hogyan és mikor vannak kitéve az emberek hőhatásnak, az segíthet a kormányoknak olyan tervek kidolgozásában, amelyek több embert tömegközlekedésre ösztönöznek – tette hozzá.
Annak érdekében, hogy az emberek megváltoztassák szokásaikat, “gondolnunk kell, hogyan tehetjük kényelmesebbé és élvezetesebbé az élményeiket” – mondta. – Mert különben nem csinálnák.