Míg az emberek Marsra küldésének ötlete egykor a sci-fire korlátozódott, a NASA reméli, hogy a 2030-as évek végére valósággá válhat.
De az egyik legfontosabb kérdés, amelyet meg kell oldanunk, mielőtt elindulunk a Vörös Bolygóra, hogy hol szálljunk le.
Az Európai Űrügynökség (ESA) tudósai most elkészítették a Mars első tengeri térképét a Mars Express Observatory és a NASA Mars Reconnaissance Orbiter adatai alapján.
A csapat reméli, hogy a térkép megváltoztatja a Mars vizes múltjával kapcsolatos gondolkodásunkat, és segít eldönteni, hogy a jövőben hol szálljunk le a Vörös bolygón.
Az Európai Űrügynökség (ESA) tudósai elkészítették a Mars első tengeri térképét a Mars Express Obszervatórium és a NASA Mars Reconnaissance Orbiter adatai alapján.
A térkép a vizes ásványok elhelyezkedését és mennyiségét mutatja a Marson.
Ezek az ásványok olyan kőzetekből származnak, amelyeket a múltban a víz kémiailag megváltoztatott, és többnyire agyaggá és sókká alakult.
Bár azt gondolhatnánk, hogy ezek a vizes ásványok nagyon kevések, a nagy meglepetés az, hogy gyakoriak a Marson, és a térkép több százezer ilyen területet mutat fel.
“Ez a munka most megmutatta, hogy ha részletesen tanulmányozzuk az ősi lelőhelyeket, az a furcsaság, hogy nem látják ezeket az ásványokat” – mondta Dr. John Carter, az Institut d’Astrophysique Spatiale munkatársa.
A nagy kérdés most az, hogy ez a víz tartós volt-e, vagy rövidebb, intenzívebb epizódokra korlátozódott.
Az ESA reméli, hogy a térkép jobb eszköz lesz a kérdés megválaszolására.
“Úgy gondolom, hogy együttesen túl egyszerűvé tettük a Marsot” – mondta Dr. Carter.
A tudósok korábban hajlamosak voltak azt gondolni, hogy a Marson a nedves évszakban csak néhányféle agyagásvány keletkezett.
Ahogy a víz fokozatosan kiszáradt, az egész bolygón sók keletkeztek.
Az új térkép azonban azt mutatja, hogy a folyamat valószínűleg ennél sokkal bonyolultabb volt.
Míg a sók közül sok valószínűleg később keletkezett, mint az agyag, a térkép azt mutatja, hogy vannak kivételek.
A NASA Mars Reconnaissance Orbiter Compact Reconnaissance Imaging Spectrometer for Mars (CRISM) műszerének adatai azt mutatták, hogy a Jezero kráter hidratált ásványi anyagok gazdag választékát mutatja.
Az ESA Mars Express Observatoire pour la Mineralogie, l’Eau, les Glaces et l’Activité (OMEGA) műszere jobban megfelel a nagyobb spektrális felbontású térképezéshez, és globális lefedettséget biztosít a Marsról
„A sok vízből a víztelenné alakulás nem olyan egyértelmű, mint gondoltuk, a víz nem állt meg egyik napról a másikra” – magyarázza Dr. Carter.
„A geológiai összefüggések rendkívül sokféleségét látjuk, így egyetlen folyamat vagy egyszerű idővonal sem magyarázhatja meg a Mars ásványtanának fejlődését.
„Ez a kutatásunk első eredménye. A második az, hogy ha kizárjuk a Földön zajló életfolyamatokat, a Mars az ásványok sokféleségét mutatja be geológiai környezetben, akárcsak a Földön.
Az ESA különböző műszerek adatait használta fel a térkép elkészítéséhez.
Például a NASA Mars Reconnaissance Orbiter Compact Reconnaissance Imaging Spectrometer for Mars (CRISM) eszközének adatai azt mutatták, hogy a Jezero-kráter hidratált ásványi anyagok gazdag választékát mutatja.
Eközben az ESA Mars Express Observatoire pour la Mineralogie, l’Eau, les Glaces et l’Activité (OMEGA) műszere jobban megfelel a nagyobb spektrális felbontású térképezéshez, és globális lefedettséget biztosít a Marsról.
A kutatók remélik, hogy a térkép hasznos lesz a NASA-nak a Marson való leszállás helyének kiválasztásában.
A hír a NASA Artemis I küldetése előtt érkezik, amely augusztus 29-én indul, és előkészíti az utat a jövőbeni Holdra és Marsra irányuló küldetések előtt.
“Az Artemis I egy pilóta nélküli repülési teszt lesz, amely alapot biztosít a mélyűr emberi felfedezéséhez, és bemutatja elkötelezettségünket és képességünket az emberi lét kiterjesztésére a Holdra és azon túl is” – magyarázza a NASA.
Ha az Artemis küldetések sikeresek lesznek, a NASA célja, hogy a 2030-as évek végére vagy a 2040-es évek elejére űrhajósokat küldjön a Marsra.
A NASA azt tervezi, hogy a 2030-as években emberes küldetést küld a Marsra az első holdraszállás után
A Mars a következő nagy előrelépés az űrkutatásban.
Mielőtt azonban az emberek elérnék a vörös bolygót, az űrhajósok megtesznek néhány apró lépést, és visszatérnek a Holdra egy éves küldetésre.
Egy Hold körüli küldetés részleteit tárták fel a 2030-as évek Mars-küldetéséhez vezető események idővonalának részeként.
A NASA felvázolta négyfázisú tervét (a képen), amely reményei szerint egy napon lehetővé teszi az emberek számára, hogy felkeressék a Marsot a tegnap Washington DC-ben tartott Humans to Mars Summit alkalmával. Ez az elkövetkező évtizedekben több Holdra irányuló küldetést von maga után
2017 májusában Greg Williams, a NASA politikákért és tervekért felelős helyettes adminisztrátora felvázolta az űrügynökség négyfázisú tervét, amely reményei szerint egy napon lehetővé teszi az emberek számára, hogy meglátogassák a Marsot, valamint a tervezett időkeretet.
Első és második fázis Többszöri utazást is magában foglal majd a holdvilágba, hogy lehetővé váljon egy élőhely felépítése, amely megállási pontként szolgál majd az utazáshoz.
Az utolsó szállított hardver a tényleges Deep Space Transport jármű lesz, amelyet később a legénység Marsra szállítására használnak.
2027-ben pedig egy egyéves életszimulációt hajtanak végre a Marson.
A harmadik és negyedik fázis 2030 után kezdődik, és magában foglalja a legénység folyamatos expedícióit a Mars rendszerébe és a Mars felszínére.
.