Az AI-alapú szoftver retrospektív elemzése és jövőbeli validálása a koponyán belüli vérzés észlelésére nagy volumenű traumaközpontban

Retrospektív szakértői értékelés

A retrospektív felülvizsgálat adatkészlete 2916 fej CT-vizsgálatot tartalmazott a kapcsolódó jelentésekkel. 20 negatív CT-vizsgálatot jelölt meg az Aidoc. A 20 zászló közül tíz volt hamis pozitív, amelyet műtermékek (n = 6), meszesedés (n = 2), falx cerebri (n = 1) vagy egyenes sinus (n = 1) okoztak. Az egyik zászló kétértelmű volt, mert a hipersűrű fókusz összefüggésbe hozható egy kis zúzódással vagy egy hiperdenz lézióval. Az értékelő neuroradiológus kilencet tartott ICH-pozitívnak; kettő lopakodó újraformázás volt, a vérzéseket külön jelentésben ismertették; három vérzés következett be a várt posztoperatív tünetekkel. A fennmaradó négy ICH-pozitív szkennelés közül kettőnél utólagos képalkotást végeztek, ahol a vérzés megszűnt, kettőnél pedig nem. Az egyik kihagyás egy kis terület szubarachnoidális vérzése volt, a másik pedig egy nagyon kicsi extra-axiális vérzés (2. ábra).

2. ábra

Két kihagyott ICH-t észlelt az Aidoc. A fő szeletek [right] és az Aidoc által generált kiugrósági térkép [left] az audit által azonosított kihagyott ICH-ról; (A) szubarachnoidális vérzés a jobb alsó frontális lebenyben; és (B) extra-axiális vér nyoma a bal parietális régióban.

A megjelölt szkennelések kivételével, amelyek lopakodó és posztoperatív képalkotások voltak, felvették a kapcsolatot a sürgősségi osztályral a leletekkel, és mellékleteket adtak ki az összes ICH hiányzó jelentéshez. A sürgősségi osztály megbeszélte a kapcsolatot azzal a két beteggel, akiknél nem volt utóellenőrzés. Mindkét beteg nem mutatott tartós következményeket.

Leendő érvényesítés

A prospektív validációhoz az Aidoc összesen 1446 fej CT-felvételét elemezte az ICH jelenlétére. Az értékelő neuroradiológus ezek közül 212-t azonosított ICH pozitívnak; a prevalencia 14,7%. Az ICH prevalenciája a sürgősségi kohorszban 6,3% (56/884), fekvőbeteg 30,3% (141/456) és járóbeteg 13,4% (13/97).

Az Aidoc 220-at jelölt meg ICH pozitívnak, ebből 180 (81,81%) volt valóban pozitív. Az Aidoc által nem jelölt 1226 szkennelésből 30 (2,5%) volt hamis negatív.

A szoftver diagnosztikai pontossága minden esetben a következő volt: érzékenység 85,7% (95% CI 80,3-90,2%); specificitás 96,8% (95% CI 95,6–97,6%); PPV 81,8% (95% CI 76,8–86,0%), NPV 97,6% (95% CI 96,6–98,2%). A diagnosztikai pontosság hely szerint rétegezve az 1. táblázatban látható. A specificitás és az NPV konzisztens volt a különböző helyszíneken. Az érzékenység és a PPV a fekvőbeteg kohorszban volt a legmagasabb (90,1% és 93,4%), ezt követte az ED (82,1% és 68,8%), majd a járóbetegek (53,8% és 53,8%).

1. táblázat: Zavaros mátrix az Aidoc ICH számított érzékenységével, specifitásával, pozitív prediktív értékével (PPV) és negatív prediktív értékével (NPV) a fej CT-vizsgálatokon sürgősségi, fekvő- és járóbeteg-betegeknél.

A hamis pozitív szkennelések egyetlen vagy több tulajdonsággal rendelkeztek, amelyeket tévesen ICH-ként azonosítottak. A legtöbb ilyen jellemző normál vagy meszes falx cerebri volt (9/40, 22,5%), majd műtermékek (7/40, 17,5%), műtét utáni duális megvastagodás (6/40, 15,0%), meningioma (4/40, 10%). %), normál vagy meszes érhártya (2/40, 5,0%), erek (2/40, 5,0%), egyéb meszesedés (2/40, 5,0%), fejlődési vénás anomália (1/40, 2,5%), cavernoma (1/40, 2,5%), encephalomalacia (1/40, 2,5%), hiperdenz tumor (1/40, 2,5%), kolloid ciszta (1/40, 2,5%), vénás duralis sinus (1/40, 2,5%) %), pannus C1-C2-n (1/40, 2,5%), tentorium (1/40, 2, 5%).

A 30 fals negatív közül 19 szubakut ICH, 11 pedig akut ICH volt. A legtöbb szubdurális vérzés (12/30, 40%), ezt követték a subarachnoidális vérzések (6/30, 20%), a műtét utáni extra-axiális vérzések (4/30, 13%), az intraparenchymás vérzések (3/30, 10%). , egyéb extra-axiális vérzések (3/30, 10%) és bazális ganglionvérzések (2/30, 7%). A fekvő- és járóbeteg kohorszoknál magasabb volt a szubakut kihagyási arány (10/13, illetve 4/6). Hat akut és öt szubakut ICH hiányzott a sürgősségi kohorszból.

Átfutási idő (TAT)

A fent leírt üzembe helyezés utáni adatkészlet átfutási idejét (TAT) összehasonlítottuk egy bevezetés előtti adatkészlettel, amely 1628 fej CT-vizsgálatot tartalmazott; 1469 (90,2%) volt negatív az ICH-ra, és 159 (9,8%) volt pozitív az ICH-ra. Mindkét adatkészletben hasonló arányban szerepeltek a sürgősségi, fekvő- és járóbeteg esetek. A fekvőbeteg kohorszban volt a legmagasabb az ICH incidenciája (18% pre, 31% post), ezt követték a járóbetegek (9% pre, 13% után), majd a sürgősségi esetek (5% előtt, 6% után).

Az összes ICH-negatív szkennelésnél az átlagos bevetés előtti TAT 90,9 (SD 279,8) perc, a bevetés utáni átlagos TAT ​​133,2 (SD 442,9) perc volt. Az összes ICH-pozitív szkennelésnél az átlagos bevetés előtti TAT 66,7 (SD 41,5) perc, a telepítés utáni TAT 80,0 (SD 54,25) perc volt. A sürgősségi, fekvő- és járóbeteg esetek szerint rétegzett TAT a 2. táblázatban látható.

2. táblázat: Átfutási idő (TAT) a bevezetés előtti és utáni adatkészletekhez a páciens helye szerint rétegezve: sürgősségi, fekvőbeteg és járóbeteg.

Az ICH-pozitív felvételek TAT-értéke 3,7 perccel (-5,1%) és ambuláns kohorszban 9,9 perccel (-14,2%) csökkent. 22,6 perccel (35,6%) nőtt a TAT az ICH-pozitív szkenneléseknél a fekvőbeteg betegeknél. A TAT különbsége az összes eset és a fekvőbeteg esetek esetében statisztikailag szignifikáns volt (P= 0,017 en P= 0,003). A TAT különbsége a sürgősségi és ambuláns csoportok esetében nem volt statisztikailag szignifikáns (P= 0,59 en P= 0,07).

A 49 szaktanácsadó radiológus és anyakönyvvezető közül 26-an válaszoltak a felmérésre. Három radiológus a jelentési idejük 100%-ában az Aidoc-ot használta; három 75%; négy 50%; hét 25% és kilenc 0%.

Leave a Comment

%d bloggers like this: