Kedden egy éve annak, hogy a James Webb Űrteleszkóp elérte célját, és 1 millió mérföldre kering a Földtől.
A 2021 karácsonyán felbocsátott Webb Telescope a NASA, az Európai Űrügynökség és a Kanadai Űrügynökség együttműködése volt, azzal a céllal, hogy tanulmányozza az univerzum legkorábbi galaxisainak kialakulását, hogyan viszonyulnak a jelenlegi galaxisokhoz, hogyan Naprendszerünk. kifejlődött, és van-e élet más bolygókon.
Infravörös sugárzást használ az űrben lévő tárgyak észlelésére, és meg tudja nézni azokat az égi objektumokat, amelyek szabad szemmel általában nem láthatók.
Azóta a Webb-teleszkóp számos képet adott vissza, köztük csillagokat, bolygókat és ködöket, sőt több millió mérföldre lévő galaxist is.
Íme néhány az egy év során készült legfigyelemreméltóbb fotók közül:
Mérnökök és technikusok szerelik össze a James Webb űrteleszkópot a NASA Goddard Űrrepülési Központjában, 2016. november 2-án, Greenbeltben, Md.
Alex Wong/Getty Images
Távoli galaxisok
A Webb-teleszkóp által készített első színes képet egy július 11-i sajtóeseményen mutatták be a Fehér Házban, amelynek Joe Biden elnök és Kamala Harris alelnök volt a házigazdája.
A NASA szerint a SMACS 0723 galaxishalmaz képe “a távoli Univerzum eddigi legmélyebb és legélesebb infravörös képe”.
A James Webb Űrteleszkóp 2022. július 11-én közzétett első képén a legmélyebb és legélesebb infravörös felvétel a korai univerzumról kevesebb mint egy nap alatt készült. A Hubble-teleszkóp hasonló képeinek elkészítése több hetet vett igénybe. Az űr háttere fekete, mivel galaxisok ezrei jelennek meg különböző formákban és színekben. Ezek a galaxisok a SMACS 0723 galaxishalmaz részét képezik, és torzítják a körülöttük látható galaxisok megjelenését.
Space Telescope Scientific Institute/NASA
A képen több ezer galaxis látható, de a NASA szerint nagyjából akkora, mint amikor valaki karnyújtásnyira tart egy homokszemet.
Ez volt az első alkalom, hogy a közvélemény megértette, mennyivel erősebb a Webb, mint elődje, a Hubble-teleszkóp, amely csak látható fényt, ultraibolya sugárzást és közeli infravörös sugárzást lát.
Kozmikus sziklák
A NASA július 12-i rendezvényén bemutatott kép új részleteket tárt fel a Tejút-galaxisban található Carina-ködről.
A ködnek csak a széle látható, de a képen csillagok százai láthatók, amelyeket korábban gáz- és porfelhő takart el.
A por- és gázfüggöny mögött ezekben a kozmikus sziklákban korábban rejtett babacsillagok vannak, amelyeket a NASA James Webb űrteleszkópja fedezett fel egy 2022. július 12-én közzétett képen.
NASA/ESA/CSA/STScI
A Kozmikus szikláknak nevezett terület egy “gigantikus, gáznemű üreget” mutat a nemrégiben született fiatal csillagok miatt, amelyek lenyomják az ultraibolya sugárzást és létrehozzák a szaggatott szélt.
A köd felhőszerű szerkezete gerinceket, csúcsokat és völgyeket tartalmaz – ez a megjelenés nagyon hasonlít egy hegyláncra.
Jupiter részletesen
Augusztus 22-én a NASA bemutatott két új, Webb által készített Jupiter-képet, amelyeken a bolygó légköre, gyűrűi és holdjai soha nem látott részletességgel láthatók.
Az első kép a Jupiter viharos légkörét és a hírhedt Nagy Vörös Foltot, amely több mint 400 kilométeres óránkénti szelet képes generálni, különböző színű örvények összessége.
A második képen a Jupiter gyűrűi láthatók, amelyek a NASA szerint milliószor halványabbak, mint a bolygó, valamint két holdja, az Adrastea és az Amalthea.
A NASA James Webb Űrteleszkópja által 2022. augusztus 22-én kiadott Jupiter képe a teleszkóp közeli infravörös kamerájából származik, amely három speciális infravörös szűrővel rendelkezik, amelyek a bolygó részleteit mutatják. Ebben a széles nézetben Webb a Jupitert látja halvány gyűrűivel, amelyek milliószor halványabbak, mint a bolygó, és két kis holdat, az Amaltheát és az Adrasteát. Az alsó háttér elmosódott foltjai valószínűleg galaxisok „fotobombázzák” ezt a Jovi-képet.
Space Telescope Scientific Institute/NASA
Fantomgalaxis
Az ESA által először augusztus 30-án közzétett Webb felvételt készített a Fantomgalaxisról, amely körülbelül 32 millió fényévre van a Földtől.
A Phantom Galaxy, más néven M74, alacsony felületi fényerővel rendelkezik, ami megnehezíti a látást, és ehhez tiszta, sötét égbolt szükséges. Webb éles lencséje azonban a legtisztább képet alkotta a galaxis jellemzőiről.
“Ezeket a spirálkarokat kék és rózsaszín kitörések követik, ezek csillagképző régiók” – írta a NASA egy közösségi médiában. “Fiatal csillagok pettyes halmaza kéken világít a galaxis szívében.”
A James Webb Űrteleszkópról készült, 2022. augusztus 31-én kiadott képen az M74 szíve látható, más néven Fantomgalaxis. A teleszkóp szürke szálakat tárt fel, amelyek spirális mintát alkotnak, amely a galaxis középpontjából kifelé halad. A galaxis ezen spirális karjai kék és rózsaszín körvonalakkal jelölik azokat a területeket, ahol csillagok keletkeznek. A galaxis szíve kék színű és foltokkal rendelkezik, amelyek a galaxis magja körül kialakuló fiatal csillagok.
Space Telescope Scientific Institute/NASA
A teremtés pillérei
A NASA október 19-én kiadott egy képet “A teremtés oszlopairól” – fiatal, élénkvörös csillagokról gomolygó gáz- és porfelhőben.
A Teremtés Oszlopai elefánttörzsek, egyfajta csillagközi anyagképződmény, amely a Sas-ködben található, amely az űrügynökség szerint körülbelül 6500-7000 fényévnyire van a Földtől.
A James Webb Űrteleszkóp 2022. október 19-én kiadott képén a „teremtés oszlopai” félig átlátszatlan rozsdásvörös gáz- és porrétegeket tartalmaznak, amelyek a bal alsó sarokban kezdődnek, és a jobb felső sarokban mozognak. Először 1995-ben a Hubble-teleszkóp rögzítette, a Webb-teleszkóp közeli infravörös fényben fényképezte, ami az emberi szem számára láthatatlan. Az infravörös látás lehetővé teszi, hogy Webb áthatoljon a poron, és sok csillagot tárjon fel. Webb képe pontosabban azonosítja az újszülött csillagok számát, valamint a gáz és a por mennyiségét.
Space Telescope Scientific Institute/NASA
Tüzes homokóra
A november 16-án kiadott Webb teleszkóp egy protocsillagot tár fel, egy csillag születésének korai szakaszát.
A vörös és narancssárga gázfelhő tüzes homokóra alakjában kanyarodik.
Ahogy az anyag behúzódik, a mag összenyomódik, felforrósodik, és végül megkezdődik a magfúzió, és csillag keletkezik.
A James Webb Űrteleszkóp tüzes homokórát rögzít, amint egy új csillag képződik a 2022. november 16-án közzétett képen. Ennek a fényes “homokórának” a nyakában egy új csillag, a protocsillag kezdetei rejtőznek. Ez a protocsillag egy forró, duzzadt gázcsomó, amely csak töredéke a Nap tömegének. Ahogy az anyag behúzódik, a mag összenyomódik, felforrósodik, és végül megkezdődik a magfúzió, és csillag keletkezik.
Space Telescope Scientific Institute/NASA
A valaha rögzített leghidegebb jég
A NASA egyéves évfordulója előtt közzétett legfrissebb képén egy molekulafelhő látható, ahol csillagok és bolygók születnek, jeges összetevőkkel.
A teleszkóp az elemek fagyott formáját mutatja, beleértve a szenet, hidrogént, oxigént, nitrogént és ként.
Ez a kép, amelyet a NASA James Webb Űrteleszkópjának Near-Infrared Camera (NIRCam) készített, a Chamaeleon I sötét molekulafelhő központi tartományát mutatja, amely 630 fényévre van tőle.
Space Telescope Science Institute/NASA, ESA, CSA és M. McClure
“Nem jégkockákról beszélünk” – írta a NASA a poszt a közösségi médiában január 23-án. “Ez a molekulafelhő annyira hideg és sötét, hogy több molekula ráfagy a belsejében lévő porszemekre. Webb adatai szolgáltatják az első bizonyítékot arra, hogy a metanolnál összetettebb molekulák is kialakulhatnak az ilyen felhők jeges mélységében, mielőtt a csillagok megszületnek.”
Max Zahn, az ABC News munkatársa hozzájárult ehhez a jelentéshez.